Reggel kinézek, Süt a nap, sötét van, Na, mondom ezt is jól elintéztem. Mer ha felhős az ég, Akkor még megértem, Hogy nincs fény vagy, hogy is hívjátok, De ha már akkor is sötét van, Amikor süt a nap, Akkor hova nézzek ki? A sötétbe tkurkásszon a szemem? Nem lesz…

Te seggfejű keselyű te te, Nem látod hogy ez az állat ember szomorú? Vagy hát minek nézed magad, Tükörnek s hátad mögött semmi sem marad? Én magamban érzem a legjobban magam, Nincs kire nézzek, hogy megtörjön a pillanat. Minden pillanat tört, mondom meg van…

Az ember szeme ingatag, Isten szeme ingatlan, Jó pár napja nézi-nézi, Mit művel az ingó ember szeme láttára, Úgy néz mintha isten lenne, Úgy néz mintha isten lenne, Mondom úgy néz mintha isten lenne, Mondom nézz már úgy mintha isten lennél, Hát úgy mint egy…

- Kopin Katalin művészettörténész írása a film kapcsán- A szerző filmleírása