Kérem, nézzék el Nekem, hogy kissé megilletődve állok itt Tímár Gergő első gyűjteményes kiállításának megnyitóján. Mivel lélekben már Szentendre város lakosának érzem magam, talán már a művész is megengedi, hogy földimként köszöntsem képei között.
A kiállítás Csík a Foltban címet kapta, de szerintem az elnevezés kissé félrevezető. Első benyomásként még akár találó is lehetne, mégis így a képek fölösleges értelmezési keretek közé szorulnak. Ugyanis itt sokkal többről van szó, mint egyszerű csíkokról! Tímár Gergő autodidaktaként nyúlt az ecsethez, állhatatos munkával kemény 25 évesen már a Forgács Társaság elnökségi tagjaként láthatjuk. De nem a cím, a rang vagy a presztízs vezérli; az alkotásban sem és az egyesületi életben sem. Tiszta, a világra reflektív személyisége szinte átsugárzik a képeken is. Noha nem járt a „Képzőre”, és egy helyi jól menő vállalkozás oszlopos tagja (ami, megjegyzem nem is áll messze a művészi úttól), mégsem az az ember, aki mackónadrágban, kezében egy sörrel várná a szürke holnapot a termelő erő újratermelődése reményében.
